2. Menta

I.) Gondolatok a szülőknek

Ha magadra vagy gyermekedre ismertél: az érzelmeink és viselkedésünk szabályozása nem könnyű dolog, gyerekként pedig pláne nem az! Hiszen ezt is, mint oly sok mindent, tanulni kell. Az egyes szituációkban a gyerekek reakciói többnyire ösztönösek, aztán idővel ezeket a tanult viselkedésformák váltják fel. Személyiségünktől függően lehetünk kicsit hevesebb természetűek vagy nyugodtabb típusúak. Szülőként beszélgethetünk gyermekünkkel arról, mit mondjon vagy tegyen, ha megbántják vagy éppen dühös lesz. Elmondhatjuk neki, hogy szomorúságunkat és haragunkat is bátran megélhetjük anélkül, hogy másokat bántanánk.

II.) Hasznos olvasmányok és jó gyakorlatok az indulatok kezelésére

Két könyvet ajánlunk e témában sok szeretettel. Az egyik Aletha J. Solter Gyógyító és kapcsolódó játékok című könyve, mely a Nevelési problémák megoldása a játék, a nevetés és a kapcsolat erejével címet viseli. (Kulcslyuk Kiadó, Budapest, 2020) Sok fegyelmezési problémára, stresszes helyzetek megoldására ad játékos megoldásokat ez a kötet. A Menta című meséhez ajánlott fejezet: A harag és az agresszió 99-109.

Ebben részletesen elolvasható, mi is áll a gyermeki agresszió hátterében. Néhány játékos megoldás, melyre konkrét példák is olvashatók a kötetben:

"Agresszív viselkedés kezelése játékos módszerekkel

- Nem irányított, gyerekközpontú játék

- Hatalmi helyzetet visszájára fordító játékok, pl párnacsata

- Nonszenszjáték, például eltúlzott harag vagy félelem

- A gyerekek agresszív viselkedése mögött meghúzódó stresszes eseményeket feldolgozó jelképes játékok” (109. oldal) 

Amennyiben a mesében is érintett testvérféltékenység témája is aktuális a családban, ajánljuk az ezzel kapcsolatos fejezetet is: 111-121.

A másik könyv, melynek témája kifejezetten az agresszív viselkedés: Deliága Éva és Lovász Hajnalka Mit kezdjünk az agresszióval? című munkája. Pszichológiai útmutatót is kaphatunk e témában, illetve indulatkezelő mesék is olvashatók a könyv második felében.

III.) Beszélgetés a Menta című mese kapcsán

A gyermekek kapnak egy színezőt, ami otthon újra apropót adhat a meséről való közös gondolkozásra. Fontos, hogy ne akarjunk „tanítani” a mese által, tehát ne használjuk fel a mesét úgy, hogy szembeállítjuk a „rossz” és a „jó” viselkedési mintákat, hanem inkább próbáljunk meg közel kerülni ahhoz, hogy a gyermekünk hogyan érzi magát hasonlóan nehéz helyzetekben, hogyan reagál, hogyan vezeti le a feszültségét, milyen problémamegoldási módszerei vannak jelenleg.

Tetszett a mese? Mi tetszett/nem tetszett benne?
Mi bántotta Evelint a mesében?
Hogy érezhette magát, amikor bokán rúgta az óvónénit? Mi volt igazából a gondja?
Te mit csináltál volna Evelin helyében, mikor bántották a fiúk?
Te érezted már hasonlóan magad az óvodában?
Neked mi segített volna ekkor? Mitől érezted volna jobban magad?
Mi szokott téged feldühíteni?
Olyankor mit szoktál csinálni?
(A lista szabadon bővíthető. )

Ha őszintén mesél arról a gyermek, hogy ő hogyan szokta magát érezni ilyenkor, akkor ezek után otthon is elkezdhetjük alkalmazni a fent említett kötetekben leírt módszereket vagy módszerek valamelyikét. Fontos, hogy vezessük le a gyermekek energiáit csökkentve ezzel a bennük felgyülemlett feszültséget. Érdemes arra is figyelni, hogy mikor már egy-egy nehéz helyzet megélése után megnyugodtak, és biztosítottuk őket arról, hogy továbbra is szeretjük őket, figyelünk rájuk, olyan konstruktív technikákat is tanítsunk meg nekik, melyek, hasznosak lehetnek hosszú távon egy hasonlóan kritikus helyzet megoldásakor.