3. Barackvirág

Ráhangolódás

Ráhangolódás a csoportvezető által választott módon. Erre vonatkozó ötletek a Bíbor című mese foglalkozástervének elején olvashatók.

1.) Egyformák – képzeletjáték

(A gyakorlat a Hamupogácsa – Mesekönyv az érzelmekről című kötet Másképp gyönyörű című fejezetében olvasható.)

Mielőtt belépünk a mesék birodalmába, hogy találkozzunk Zelmával egy gondolatkísérletbe érdemes lehet bevonni a gyerekeket: „Képzelj el egy világot, ahol mindenki teljesen egyforma! Egyforma külső tulajdonságok, egyforma belső tulajdonságok. Egyforma ízlés. Milyen lenne ez a világ? Mi lenne ebben jó? És mi nem?”

Itt lehet más megfogalmazásokkal is élni, ami biztosan egyértelmű a gyerekek számára.

2.) Mese közös felidézése

Át lehet vezetni azzal a mesére a közös gondolkodást, hogy a mi világunkban bizony senki sem egyforma. Ahogyan Zelma óvodájába sem jár két egyforma gyerek.

Felvezető kérdések lehetnek például: Ki mire emlékszik a meséből? Nektek mi tetszett benne? Mi nem tetszett benne? További kérdésekkel bővíthető a lista. A lényeg az, hogy ők mit tartanak fontosnak, mit emelnek ki. Ha nehéz a felidézés, egy-két fontos momentum megemlítésével vagy egy-egy részlet felolvasásával/ tartalmi összefoglalásával is segíthetjük őket.

Ilyen gondolatébresztő részletek lehetnek, melyek közül választhatunk attól függően, hogy a csoport esetében melyeknek van a legnagyobb relevanciája:

„Mióta Zelmának nem volt anyukája, jobban szeretett máshol lenni. A saját világában bármi lehetséges volt és bármiről álmodhatott. (…) Ott pontosan azt teheti, amit csak akar.” – Ha van érintett gyerek, akkor az édesanya vagy édesapa elvesztésének témáját az idő rövidsége miatt nem érdemes feldolgozni, hacsak nem a gyermek maga világít rá erre az aspektusra. A megadott időkeret semmiképp sem elégséges gyászfeldolgozásra.

„Okos enged, szamár szenved – hallotta magában az apukája hangját, így inkább összeszorította a száját, és némán haladt az ajtó felé.

Eta néni „abban biztos volt, hogy a kislány okos és jólelkű teremtés. Bárcsak ne álmodozna annyit!”

„ – Hát hogy van az én kis hercegnőm? – kérdezte apa, és felkapta Zelmát, miközben a levegőbe emelte. Utána megfogta a kislánya kezét, és megpörgette őt, mint egy igazi táncos. Mióta csak ketten voltak, apa sosem felejtette el, hogy megforgassa a kislányt. Tudta, hogy Zelma imádja, ha a szoknyája a levegőben táncol, ezért minden alkalmat megragadott, hogy boldoggá tegye őt.”

Apa és Zelma:
„- Szerinted is folyton képzelődöm?
- Talán… Egy kicsit. De szerintem fantasztikus, hogy ennyi izgalmas dolog kavarog a fejedben.
- Szerinted is gyagyás vagyok?
- Dehogy! Szerintem különleges vagy. Egy igazi tündér!”

3.) A mese feldolgozása kérdésekkel

Lehetséges kérdések, melyek illeszthetőek a csoport problémáihoz.

Zelma miben különbözött a többiektől? Mitől volt ő különleges?

Veled is elő szokott fordulni, hogy néha elkalandoznak a gondolataid?
Szerintetek baj, ha valakinek elkalandoznak néha a gondolatai?
(Itt rá lehet kérdésekkel vezetni őket arra, hogy az a határtalan képzelet, amivel Zelma rendelkezett, érték is lehet!)

A következő kérdéseket a Hamupogácsa – Mesekönyv az érzelmekről című kötet Másképp gyönyörű című fejezete inspirálta, bizonyos kérdések a javasolt foglalkozástervekből származnak.

„Te melyik képességedre vagy a legbüszkébb?

Mi az, amiről úgy gondolod, hogy nem vagy jó benne?”

Zelmának például nehezére esett figyelni, ezért gyakran elkalandoztak a gondolatai. A társai pedig csúfolták emiatt.

Veled fordult már elő olyan, hogy valamiért csúfoltak?
„Mit éreztél akkor? Mit tettél?”

Ha még nem fordult ilyen elő, akkor:
„Te hasonló helyzetben mit tennél? Kérnél segítséget valakitől? Ha igen, kitől?”

„Van olyan képesség, amire nagyon szeretnél szert tenni?” Ha igen, mi lenne az?

Ha bárhova elutazhatnál a Képzelet Birodalmában, akkor hová utaznál? Kikkel találkoznál?

4.) A mese feldolgozása képekkel

Meg kell erősíteni őket abban, hogy teljesen rendben van, ha néha úgy érzik magukat mint Zelma, akár az elkalandozó gondolataik miatt, akár amiatt, hogy ők mások mint a többi. Ezt nem didaktikusan érdemes megtenni, hanem egy szimbólum segítségével. A tündér központi elem a mesében, ezért ezzel dolgozunk. Mindenki választ magának egy tündér színezőt. Itt felhívhatjuk rá a figyelmet, hogy minden tündér más, de mindegyik értékes.

Ha még jut rá idő, megkérdezhetjük őket, hogy ki milyen tündér lenne?

A végére lehetséges kétfajta zárás is:

Befejezhetjük egy szép verssel a foglalkozást, amit felvezethetünk akár úgyis, hogy Zelma tündérbálját is ezzel nyitották meg:

Ha valaki bajba kerül,
jó tündért hív segítségül.
A kezembe varázspálca
megjelenek a hívásra.

Segítek én, csodát teszek,
de csak ha megérdemlitek.
Ha hisztek a szép mesékben
a jóságban, tiszta szívben.

Tündér, aki máson segít
akit derű, jóság hevít.
Meseország jó tündére
eljött most az ünnepségre.

Vagy elképzelhetjük, hogy ők mint tündérek hivatalosak Zelma tündérbáljába és egy rövid mozgásos, táncos feladattal is zárhatjuk. Zene és mozgásos feladat illeszthető a csoport igényeihez.

5.) Lezárás, kiléptetés

A végén megdicsérhetjük őket, hogy ügyesen megcsinálták a feladatokat és válaszoltak a kérdésekre. Elmondhatjuk, hogy hazavihetnek egy képet/színezőt, ez egy kis emlék/ajándék a mai mesefoglalkozásról. 

A végén ugyanaz a rítus legyen mint az elején (például: mesegyertya elfújása, koshi, mesetakaró összehajtása).