4. Narancsvörös
Téma: A visszahúzódó gyermek elfogadása
Letölthető mellékletek
Ráhangolódás
Ráhangolódás a csoportvezető által választott módon. Erre vonatkozó ötletek a Bíbor című mese foglalkozástervének elején olvashatók.
1.) Mese közös felidézése
Itt az a lényeg, hogy ők mit tartanak fontosnak, mit emelnek ki.
– Miről szólt a mese?
– Ki volt a főszereplő?
– Mi jellemző Lilire?
Ha nyitottak rá a gyerekek, akkor lehet velük érzékszervekre vonatkozó kérdéseket is megbeszélni: Mindenki hozzon egy színt a meséből! Milyen színeket láttatok a mesében? (Ezt általában akkor játsszuk, ha közvetlen előtte hangzott el a mese, és még aktívabbak a belső képek, de meg lehet próbálni előző napi mesével is.)
– Szerintetek, mi volt a problémája Lilinek? Miért volt mérges az anyukájára?
És mi bántotta Lili anyukáját?
(Itt sem az a lényeg, hogy pontosan el tudják mondani a részleteket, hanem hogy azt megérezzék, hogy kinek jelentett valójában gondot Lili zárkózottsága. Át lehet vezetni segítő kérdésekkel őket az elfogadás témakörére.)
– Mi segítette át Lilit ezen a helyzeten?
(Ha nem jönnek releváns válaszok, akkor egy-egy fontosabb mesei részlet felolvasásával lehet őket segíteni a felidézésben. Ha itt nem jön maguktól Panna alakja, akkor ezt a részt érdemes felolvasni, elmondani:
„– Mert nem akarok itt lenni! Otthon akarok lenni az anyukámmal és a tesómmal ahelyett, hogy itt töltöm az egész napot. Haza akarok menni!
– Szerintem jó itt, de hát akkor menj csak! – rántotta meg a vállát Panna, és nem foglalkozott többet Lilivel.”
– Miben volt más Panna válasza, reakciója a helyzetre, mint amivel Lili eddig általában találkozott?
2. A mese feldolgozása kérdésekkel
Saját életükre vonatkoztatott kérdések. Ezek csak irányadóak, a beszélgetés függvényében szabadon változtatható és bővíthető a lista:
– Nektek volt már olyan, hogy egy program, esemény kötelező volt, és nem volt kedvetek ott lenni? (A mesében van egy ilyen rész: Neki ez a „móka” kötelező volt. Ha nem tudnak mondani ilyet, akkor sorolhatunk példákat, tábor, játszóház, edzés, hogy jobban értsék, mire gondolunk.)
– Hogy éreztétek magatokat ekkor?
– Volt már olyan, hogy ott volt körülöttetek sok gyerek, és nem volt kedvetek velük játszani? (Ennek az a lényege, hogy lássák nincsenek egyedül az ilyen típusú érzéseikkel.)
– Szerintetek miért jó egyedül játszani?
– Mi a jó abban, ha többen együtt játszotok?
– Van jó barátotok? Van olyan, akivel nagyon szerettek együtt játszani? (Ha van kedvük, mondhatnak neveket is.)
– Mit szerettek benne?
A beszélgetésben az a lényeg, hogy megérezzék a társas kapcsolatokban rejlő lehetőségeket, de afelől is megnyugtassuk őket, hogy teljesen természetes, ha nincs kedvük mindig társaságban lenni. A barátokkal kapcsolatos résznek pedig az a legfőbb üzenete, hogy nem kell, hogy sok barátja legyen az embernek bőven elég, ha talál egy-egy számára kedves személyt, akivel épp olyan jól érzi magát, mint Lili Pannával. Ha valakinek nincs barátja, akkor úgy érdemes továbbmenni, hogy milyen barátnak örülnél, kivel szeretnél játszani? Képzeljük el milyen egy igazán jó barát! Mert akkor ezt át lehet úgy keretezni, hogy igaz, hogy még nincs, de tudjuk, hogy milyen barátot keresünk.
3.) Záró játék:
Húzz-húzz engemet:
Játék leírása: [Megmozgató Mondókák]
A mondóka zenei anyaga itt meghallgatható: [J. Kovács Judit - Kerekítő]
Lezárás, kiléptetés
Megdicsérjük őket, hogy ügyesen válaszoltak a kérdésekre, végigcsinálták a játékot is. A foglalkozás elején választott módszerrel keretes szerkezetben lezárjuk a foglalkozást.
