5. Azúrkék

Ráhangolódás

Ráhangolódás a csoportvezető által választott módon. Erre vonatkozó ötletek a Bíbor című mese foglalkozástervének elején olvashatók.

1.) Ráhangoló találós kérdés

- Mielőtt felidézzük közösen a mai mesénket, hoztam nektek egy találós kérdést. Ki tudja, mi lehet ez?

Egy kis fába szorult bele,
Akár színes, akár fekete,
Ám ha onnan kiszabadul,
A papíron átalakul.

(ceruza)

- Tudtok -e még olyan eszközt mondani, amivel színessé tudunk varázsolni egy papírlapot? 

2.) Mese közös felidézése

- A mai mesénkben, az Azúrkékben is éppen a színezéssel foglalkoztak a gyerekek az óvodában. A mese főszereplője Bonifác, aki néha nagyon dühös szokott lenni az óvodában. Szerintetek mi szokta dühíteni Bonifácot?

Itt az a lényeg, hogy ők mit tartanak fontosnak, mit emelnek ki. Ha nem jönnek a válaszok, néhány idézettel, részlettel lehet őket segíteni. Két téma köré lehet csoportosítani először a nehézségeket:

„Bonifác ugyanis nem szerette, ha hangoskodnak körülötte és utálta, ha valami nem sikerült neki.”

„Maradjatok csendben, így nem tudok figyelni! - kiabálta Bonifác olyan hangerővel, hogy egészen belepirult az erőlködésbe”

„A Maci csoportosok hozzászoktak már, hogy Bonifác csak teljes néma csendben tud figyelni.”

- Mi nem szokott sikerülni Bonifácnak?  (például a határvonalak betartása színezéskor, a tányért nem sikerült odaadnia a dadus néninek és eltörte)

– Szerintetek, mi bántotta valójában Bonifácot? Mi volt igazából a gondja?

Két segítő részlet, ha nem reagálnak:

„ - Mondd csak, Bonifác, mitől vagy ilyen dühös?

- Nem vagyok dühös. A többiek direkt zavarnak! - válaszolta Boni mérgesen.”

„ - De azt elmeséled, hogy miért olyan fontos, hogy a vonalak között maradj? - kérdezte Kata néni még mindig kedvesen.

- Mert az úgy szép. Nem szabad kimenni a vonalból, mert aki kimegy, az buta.

- Ki mondta ez neked?

- Senki. Tudom. És én most buta gyerek vagyok.”

A megoldást később bontjuk ki, de azért itt is már ki lehet hangosítani az óvónéni attitűdjét, hogy attól nem buta valaki, hogy elsőre nem megy minden tökéletesen. Ez egy kognitív torzítás a gyermekek fejében, amit az életkoruknak megfelelő szinten érdemes nekik mesei keretben átadni, hiszen nem tudhatjuk, hány gyermekben vannak hasonló gátak például nem ügyesek a tornában, nem tudják olyan jól megtanulni a verset mint a többiek stb.

A mese feldolgozása kérdésekkel

- Titeket szokott valami zavarni az óvodában? (Ha igen, akkor kérdezzünk rá, hogy mi az.)

- Szoktatok dühösek lenni az oviban? (Ha igen a válasz, akkor kérdezzük meg: Mi szokott titeket feldühíteni?)

- Volt-e már olyan dolog, ami nem sikerült elsőre nektek? (Hozzanak saját élményű példákat!)

- Mi segített ekkor nektek? (Ha így nem jön válasz, akkor: Mi segített volna? Milyen segítségre lett volna szükségetek? Itt rá lehet mutatni a gyakorlás, a türelem fontosságára, és esetleg arra is, hogy például a mesében is milyen jó volt, hogy Kata néni is türelmesen, megértően állt Bonifáchoz.)

- Ti szoktatok rossz dolgokat mondani, gondolni magatokról?  (Ha maguktól nem jön válasz: Bonifác például butának hitte magát, miközben csak annyi történt, hogy nem sikerült neki elsőre valami.)

3.) A magukkal kapcsolatos rossz gondolatok, dühítő érzések elengedése 

- Hoztam nektek egy varázsigét, amivel el tudjuk tüntetni ezt a sok rossz gondolatot. (Ha nem mondtak rossz tulajdonságot, amit magukról gondolnak, akkor a dühöt, mérgességet varázsoljuk el, ami bántja őket.)

- Először elmondom nektek ennek a varázsigének a szövegét, utána pedig elűzzük innen azokat a dolgokat, amik bántanak minket. 

Ön, dön, desz,
Deszen, dáré, desz.
Ala, hala, potrohala,
Ördög vigye ezt.

- Miközben mondjuk a szöveget, minden szótagnál két kézzel rácsapunk a combunkra, ezzel is segítve a ritmust. (Mutassuk is nekik közben.) Az utolsó sornál pedig egy olyan mozdulatot teszünk mindkét kezünkkel mintha eldobnánk magunktól valamit jó messzire.  A végén amikor azt mondjuk, hogy „ördög vigye ezt” mindenki gondoljon arra a rossz tulajdonságra, amit magáról gondolt, vagy arra a helyzetre, ami fel szokta dühíteni.

Ha a foglalkozás helye megengedi, és nem zavarunk másokat vele, akkor az utolsó sort lehet hangosabban is mondani a gyerekeknek. Ezzel a felgyülemlett feszültségeket is kontrollált formában le lehet vezetni. Ha a csoport igényli, ezt a mondókát lehet még ismételni például így:

- Nem biztos, hogy még az összes rossz gondolatunkat, haragunkat elvitte az ördög. Ismételjük el még egyszer, biztos ne maradjon belőle semmi!

4.) Énerősítés a pozitív tulajdonság definiálásával

Ha valamit elengedünk, marad a helyében egy nagy üresség, amit fel kell töltsünk valami jóval. Mondjon mindenki legalább egy jó tulajdonságot magáról, vagy mondjon egy olyan dolgot, amiben ő ügyesnek érzi magát!

(Ha valaki nem tud magáról ilyet mondani, akkor segíthetik a társai is, vagy a csoportvezető. Fontos, hogy mindenki legalább egy olyan dolgot vigyen magával, amiben ő tehetséges. Ez lehet apróság is: magas tornyot tud építeni, ügyesen szét tudja válogatni szín szerint a kisautókat, ügyes a házimunkában, mert sokat segít az anyukájának, bármi ami építő jellegű. Ha absztraktabb dolgok jönnek elő, az is nagyon jó például: segítőkész vagyok.)

5.) Énerősítés zenével

A végén pedig egy dallal zárjuk (Kicsi vagyok én…) , ami megerősíti bennük azt a gondolatot, hogy gyakorlással képessé válhatnak nagy dolgokat véghez vinni. Ezzel igyekszünk rámutatni arra, hogy senkit sem a hozott képességei határoznak meg, hanem az, hogy mennyire akar fejlődni, változni. [Kicsi vagyok én, majd megnövök én...]

(Az utolsó versszakot nem mindig szokták énekelni, pedig ez is fontos.)

- A mai alkalom végére hoztam nektek egy dalt, amit lehet, hogy már néhányan ismertek, de szeretném, ha elénekelnénk most együtt is.

Az ismétlésszám attól függ, hogy ismeri -e a csapat. Érdemes egyszer elénekelni – ha valaki tud furulyázni, furulyával is kísérheti. Ha valakinek nem komfortos zenei aláfestés nélkül énekelni, akkor az alapot lejátszhatja természetesen felvételről, és arra énekeljen rá. Azután egyszer el lehet énekelni úgy, hogy akinek van kedve az már bekapcsolódhat, végül pedig egyszerre a csoport. Ettől a csoport reakcióját látva, el lehet térni.

6.) Lezárás, kiléptetés

A végén megdicsérhetjük őket, hogy ügyesek voltak a mai foglalkozáson is. 

- Emlékeztek, hogy Bonifác egy csodaszép hajón munkálkodott a mesében?

Elővehetjük a színezőket.

- Hoztam nektek én is néhány színezőt. Ez egy kis emlék/ajándék a mai mesefoglalkozásról.  Ezek közül választhattok egyet, amit haza is vihettek.

A végén ugyanaz a rítus legyen mint az elején (például: mesegyertya elfújása, koshi, mesetakaró összehajtása).