6. Karamellbarna

Ráhangolódás

Ráhangolódás a csoportvezető által választott módon. Erre vonatkozó ötletek a Bíbor című mese foglalkozástervének elején olvashatók.

1.) Ráhangoló találós kérdés

- Mielőtt felidézzük közösen a mai mesénket, hoztam nektek 3 találós kérdést. Ki tudja, kiről szól az első?

Felültél a kocsira
Fogózz meg a korlátba.
Elindul a kis kocsi,
Sapkás bácsi vezeti.

(sofőr)

Ha nem jön válasz: Mi lehet a foglalkozása ennek a bácsinak?

A következőben: Mi lehet a foglalkozása a néninek, akiről a következő találós kérdés szól?

Kócos hajat rendbe hozom
Az ollómmal belenyírok,
S mindjárt fel is csavarintom

(fodrász)

Jöjjön az utolsó találós kérdés:

Cipőt, csizmát talpalok
Kipp – kopp kopogok
Találd ki, hogy ki vagyok!

(cipész)

2.) Ráhangoló kérdés

A Karamellbarna című mese elején a gyerekek az apukájuk foglalkozásáról beszélgettek.

A ti apukátok mivel foglalkozik? (Ha valakinek ritka foglalkozást űz az édesapja, mondjon róla pár szót, hogy ez mit is jelent pontosan.)

3.) Mese közös felidézése és a főbb témák kibontása

3.1. Család

- A mai mesénkben fontos szerephez jut a család is. Kik mesélnek a történet elején a családjukról?

- Mit tudunk meg Joci családjáról?

(Ha nem jön releváns válasz, akkor meg lehet említeni, hogy kiderül, hogy Joci nem ismeri az apukáját.)

- Szerintetek miért lehet, hogy Joci nem ismeri az apukáját? (Ha a csoportban van olyan, aki elveszítette az édesapját, akkor ezt a kérdést/kérdéskört érdemes lehet vagy kihagyni, vagy átkeretezni.)

- Ákos szerint, ha Jocinak nincs apukája, akkor az úgy már nem is család.  Az óvó néni szerint nem az a lényeg, hogy hányan vannak egy családban, hanem az, hogy a családtagok szeretik -e egymást igazán. Ahogy a mesében is látható, különböző családtípusok léteznek. Nektek mit jelent a család?/Szerintetek mi a család?

- Elhangzik a mesében, hogy Joci anyukája egy igazi szuperhős, természetesen nem úgy mint Wonderwoman. Minden anyukának van valamilyen szuper képessége. A ti anyukátoknak mi a különleges képessége? (Ha a közösségben van olyan gyermek, akinek valamiért nem él az édesanyjával együtt vagy elvesztette az édesanyját, ezt a kérdést célszerű kihagyni, mert más irányba vinné el a mesefeldolgozást ez a szál.)

Ha nem jön releváns válasz rögtön, a csoportvezető segíthet egy saját, személyes példával is: az én anyukámnak az a szuperképessége, hogy egyetlen délelőtt alatt el tud készíteni legalább 4-féle finom ételt, vagy egyedül ő nevelt fel a testvéreimmel minket, vagy ő nagyon ügyesen rajzol, és tőle tanultam meg csodaszépen rajzolni.

3.2. Nehézségek a társas kapcsolatokban

- Foglalkozzunk most kicsit Ákossal. Vajon mi lehetett az oka annak, hogy a gyerekek nem szívesen játszottak vele? 
(Ha nem jön a témához közeli válasz, akkor fel lehet olvasni például a közös főzős jelenetet:

„- Mit főztök? - kérdezte a lányokat.

- Borsófőzeléket! - kezdte Juli.
- Sült virslivel! - folytatta Bori lelkesen.
- Miért nem inkább valami mást?
- Azért, mert mi borsófőzeléket akarunk! - döbbent meg Juli.
- Bizony! - kontrázott rá Bori is.

Ákosnak egyáltalán nem tetszett, hogy a lányok nem hallgatnak rá. Azt szerette, ha mindenki rá figyel és azt csinálják, amit mond. Otthon ő volt anya kis hercege és nem szoktak neki nemet mondani.”

- Mit gondolt Ákos, hogy miért nem akartak vele játszani?

(Mert gonoszak voltak. Nem fogadtak neki szót. Végül rájön, hogy az volt a baj, hogy nem szerették a társai, hogy meg akarta mondani nekik, hogy mit tegyenek.)

- Ti szeretitek azt csinálni, amit más mond nektek?
- Miért? / Miért nem?

- Nektek volt már olyan helyzet, amikor meg akartátok mondani valakinek, hogy mit csináljon? Ha volt ilyen: Kinek és milyen helyzetben akartátok megmondani, hogyan cselekedjen?

- Mi lett a vége? Örült neki a társatok/barátotok/…?

- Az óvónéni ezt a jótanácsot adta Ákosnak: „Talán érdemes megpróbálni, milyen a játék, ha a többieket is hagyod szóhoz jutni.” A végén mivel Ákos így cselekedett, mindenki büszke volt rá.

- Nektek volt már olyan, hogy megfogadtatok valamilyen jó tanácsot, ami azután bevált?
Ha igen: Mi volt az?

4.) A társas kapcsolatok gyakorlása népi játék formájában

Húzd meg, ereszd meg játék (Kormos Rebeka és Dr. Deák-Zsótér Boglárka Népmesefoglalkozások tervezése a Pompás Napok Módszertanával az óvodában és az alsó tagozatban c. könyve alapján). A játékban részt vevők számát értelemszerűen a csoport létszáma határozza meg:

„Varázsos mozdulatokkal és varázsos monotonitással kíséri a játékvezető a kézmozgását, amely szintén a varázslásra enged asszociálni.  (…) Kendőkre van szükségünk, amelyekhez 5-5 fő áll. Négyen megfogják a négy sarkát a kendőnek, és az ötödik a „varázsló” mozdulatokkal mondja: Húzd meg, ereszd meg, húzd meg, ereszd meg… És aztán rá is mutat valamelyik csücsökre. Aki éppen azt fogja, azt kell csinálni, amit a játékvezető mond (meghúzni vagy ereszteni). Amikor már nagyon jól megy a játék, meg lehet fordítani, és a Húzd meg! felszólításra megereszteni kell, az Ereszd meg! felszólításra pedig meghúzni kell.”

Ez a gyakorlat fejleszti a ritmusérzéket, a kommunikációs készséget, a beszédkészséget,
a koncentrációs készséget és alkalmas a vezetői szerep gyakorlására is. Értelemszerűen lehet, sőt érdemes is cserélni, hogy többen ki tudják próbálni magukat egyik és másik szerepben, így azok is megtapasztalhatják milyen irányítani, akik egyébként ritkán élhetik ezt meg.

5.) Lezárás, kiléptetés

A végén megdicsérhetjük őket, hogy ügyesek voltak a mai foglalkozáson is. 

- Emlékeztek, hogy a mese elején az ovisok különböző foglalkozásokról beszélgettek?

Elővehetjük a színezőket.

- Hoztam nektek én is néhány színezőt, melyek különböző foglalkozásokat ábrázolnak. Válasszatok közülük egyet. Ez egy kis emlék/ajándék a mai mesefoglalkozásról. 

A végén ugyanaz a rítus legyen mint az elején (például: mesegyertya elfújása, koshi, mesetakaró összehajtása).