7. Olajzöld

Téma: Az egyéni tehetség kibontakoztatása

I.) Gondolatok a szülőknek

Sokan szülőként hajlamosak főként a gyermek hibáira fókuszálni. Ez a szemléletmód nem segíti elő a gyermek fejlődését, ugyanis a hibázás a gyermek fejlődésének és tanulási folyamatának szerves részét képezi. A mindennapok során érdemes figyelnünk arra is, hogy a gyermekünknek mely területen mutatkoznak meg olyan készségei, képességei, melyekre külön érdemes odafigyelnünk. Ezeket az erősségeket érdemes reálisan kezelnünk, és mind saját magunk számára, mind a gyermek számára egyértelműsíteni. Ha tudatosítjuk ezeket, és segítő, támogató szándékkal erősítjük benne mindazt, amiben ő jónak mutatkozik az pozitívan hat a fejlődésére. Akár az intézmény, akár a család figyel fel egy ilyen jól fejleszthető területre, érdemes ezt kommunikálnunk a gyermek felé. A mese végén olvasható egy jó példa erre: 
„- Lotti tehetséges táncos! - újságolta apának kitörő örömmel. Aztán elmesélte az egész történetet.

- Mindig is tudtam, hogy mi kicsi lányunk különleges! - mosolygott apa a visszapillantó tükörből Lottira. - Boldog vagyok, hogy most már mások is látnak téged, kicsikém!”

Akit ez a téma mélyebben érdekel, annak érdemes lehet elolvasni Gyarmathy Éva pszichológussal, a magyarországi Diszlexia Központ és az SNI Tehetségeket Segítő Tanács megalapítójával készített interjút:

[Interjú Gyarmathy Évával – Adjunk optimális kihívásokat a gyerekeknek!]

II.) Beszélgetés az Olajzöld című mese kapcsán

A gyermekek kapnak egy színezőt, ami otthon újra apropót adhat a meséről való közös gondolkozásra. Meg lehet kérdezni, hogy mi tetszett meg neki a képen.  A beszélgetést érdemes lehet az egyéni erősségek feltérképezésére szánni. Fontos megtudni, hogy a gyermekünk tisztában van -e a saját erősségeivel. Lehetséges, hogy még ő sem ismerte fel ezeket, de az is lehet, hogy ő másban látja a saját tehetségét, mint amire mi gondolnánk.

Felvezetésképpen meg lehet kérdezni, hogy tetszett-e neki a mese, és ha igen, mi az, ami tetszett benne.

Lotti története által rátérhetünk a gyermek énképének megfigyelésére:
- A mesében kiderült Lottiról, hogy tehetséges táncos. Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei is, ahogy Lottinak is a mesében. Mit gondolsz, neked mik az erősségeid? Te miben érzed magad tehetségesnek? 

A csoportfoglalkozáson is szó esik a tehetség kérdéséről, de ha a gyermeknek otthon magától mégsem jut eszébe semmi ezzel kapcsolatosan, akkor segíthetünk neki kérdésekkel rájönni. Ez lehet mozgásforma, rajzolás, valaki lehet jó abban, hogy ügyesen segít már sütni-főzni Anyának, valaki lehet ügyes abban, hogy jól számol, valakinek lehet az a tehetsége, hogy jól vág az esze, a kislányok között lehet olyan, akinek jó érzéke van a szép dolgokhoz, valakinek lehet az erőssége, hogy különleges dolgokat tud megépíteni Legoból. Bármi olyasmi, amiben ők tényleg jók.

Miután megvan ez a szál, utána ha a gyermeknek még van kedve erről beszélgetni, akkor megkérdezhetjük, hogy miért szereti azt a tevékenységet végezni. Elbeszélgethetünk vele arról is, hogy milyen sokat fejlődött már ezen a területen. Például: ha valakinek a rajzolásban van tehetsége, akkor: „régebben inkább egyszerűbb dolgokat rajzoltál, most pedig már milyen sok apró részletet is megrajzolsz.” Ha a sportban, akkor régebben ilyen messze tudtad eldobni a labdát, most pedig sokkal messzebbre tudsz dobni”. Megkérdezhetjük, hogy van -e valami, amit szeretne most ezzel kapcsolatban elérni, megcsinálni. Például: ha valakinek az építkezéshez van affinitása, akkor cél lehet az is, hogy egy még szebb, nagyobb várat építsen. A kis rész célokat is értékelni, támogatni kell.